Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szemelvények a Kolthay család történetéből. Korábbi századok

2009.11.09

Szemelvények a Kolthay család történetéből. Korábbi századok

 

1849. Koltay Lajos 1893. augusztus 6-án lépett házasságra a Zala megyei Alsózsiden Tóry Franciskával, A Tóry család ősei, Trukker (Tóry Pál) és Braun Rozália 1810-ben települtek Magyarországra Graz környékéről több más osztrák családdal együtt, akik a Dunántúlon, Celldömölk, Sümeg, Pápa stb. környékén telepedtek meg és az otthonról hozott mesterségből, a sörfőzésből és a hozzá kapcsolódó vendéglősségből éltek. A Tóry ősök a szabadságharc leverése után „izzó magyar lelkük folytán mintegy szégyelték osztrák származásukat azért erről [az áttelepülésről] szóló iratokat sem hagytak hátra.” Tóry Pál kiscelli (Celldömölk) polgármester 1849-ben Vas vármegyében megyei bizottmányi tag volt.

1826.Az 1805-ben született Koltay Lászlót 1805. július 19-én keresztelték meg a Kacorlakhoz közeli Zalaszentbalázson és 1826. január 15-én kötött házasságot tubolyszegi Tuboly László táblabíró és Léránt Anna leányával, az 1810-ben született Tuboly Teréziával. Tuboly László a művelt és felvilágosult zalai tisztviselő 1797-ben Spissich János első alispánnal együtt feliratban tiltakoztak a napóleoni hadak ellen elrendelt nemesi felkelés végrehajtása ellen, amiért 1798-ban Spissich mellett őt is hivatalvesztéssel sújtotta a bécsi udvar.

1740.Mi alább is megirattak, ugymint Osváld Judith, Tekintetes Nemzetes vitézlő Koltay Imre uramnak meg hagyott eözvegye, ugy is mint még neveletlen Therezia leányomnak és János fiamnak természet szerént való tutrixa és curatrixa, nem külömben mi is Koltay László és Rosalia T. Nemzetes vitézlő Bolda István és Házas Társa fönt emlétett Kolthay Imre édes atyánk maradéki, ugyan irtt édes anyánk asszonnyal együtt magunkra vállalván mindazoknak valakiknek illik, terheket vallyuk ez levelinknek rendeiben, hogy mi bizonyos helyes okainkra nézve, de leginkább más hasznosabb jószágoknak szerzéséért és ugyan azért is, hogy az én Koltay Rosalia részemre kívánnám Koltai Helységben levő jószágokat adni az mint is köztünk az előtt meglett Eggyesülésből részemből el is vettem, de hogy ez eránt több jószágainkhoz képest helyesebb eggyesülés közöttünk lehessen, Köz Értelemmel és Akarattal inkább kívántuk mindazokat, valamellyek Nagy és Kis Koltai ezen T. N. Vas vármegyében lévőben fönnt írtt édes atyánk , és respective uram után minket illethető Bírásunkban levő jószágunk volnának, mellyek is e levelünkhöz hasonló nevünk alatt költ más pőcsétes specificaciónkból voltaképen kitetszenek T. Nemzetes vitézlő Vidos János atyánkfiának nyoltz száz id est. 7.800 foréntokban el zálogoséttattunk ez következő Condiciók alatt: […]
Mellyről adtuk ezen nevünk subscripcióját és rész szerént Petsétünk alatt költt Zálogos Levelünket. Actum die 11. Augusti 1740

1717.Pálffy Miklós nádor 1717. november 8-án kiadott adománylevelében megerősítette birtokaiban a Koltay család tagjait a következő helységekben: Vas megyében Balozsaj, Boldogasszonyfa, Csempesz, Geregye, Hermantilaj, Káld, Kámon, Kolta, Köcsk, Nagycsömöte, Nemescsó, és Söpte falvakban. Sopron vármegyében Gyaloka, Ordód és Szentandrás, Somogyban Csikota és Kisfalud, míg Zala megyében Alibánfa és Ságod falvakban.

1741. Az 1717-ben született Kolthay László az 1741-es nemesi felkelés során a gróf Draskovits Ádám vezette Vas megyei nemesi felkelő sereg hadnagya volt, míg unokatestvére Vidos János ugyanitt zászlótartóként szerepelt. László első felesége széplaki Botka János és kisfaludi Kisfaludy Rozália leánya Botka Zsófia volt, 1763. előtt hunyt el. Koltay László az ő révén jutott ősi Kisfaludy birtokokhoz, melyeket aztán Botka Zsófia halála után eladott 2000 forintért Kisfaludy Máriának.

1717. Az 1733-as országos nemesi vizsgálat során összeírt Vas vármegyei kétségtelen nemesek között szerepelnek Koltayak a következők szerint: Emericus, Valentinus, Alexander, Franciscus, Bernardus, Stephanus, Georgius, KOLTAY de eadem est antiqua et nota familia.
1696. Koltay Orsolyát az 1696-ban Koltán birtokos Körmendy János septemvir (hétszemélynök) vette feleségül. Leányuk Zsuzsanna koltai Vidos Imre fia Jánosnak lett a felesége, akitől a máig élő – a Koltayakkal rokon – koltai Vidos család származik. Körmendy Zsuzsanna második férje az a nagykajdi Gergye György volt, akinek az unokája 1848-as honvéd alezredesként vált ismerté.

1696. Az 1696-ban Koltán birtokos Koltay János első felesége Vittnyédy Orsolya már Vidos Imre özvegyeként lépett Jánossal házasságra. Így János, testvérének, Koltay Orsolyának az anyóstársát vette feleségül. Vittnyédy Orsolya attól a Vittnyédy István soproni követtől származott, aki Zrinyi Miklós ügyvédjeként a Wesselényi összeesküvés fő szervezője volt.

1658. Az 1658-ban elhunyt Kolthay Sándor Sopron megyei főszolgabíró tulajdonában volt a hajdani Milek szomszédságában álló nagykajdi malom.
Én Pataki István Nagy Kaydon lakozó adom tudására mindenkinek az kiknek illik, hogy nomino nomis szükségemben kértem Kolthaj Sándor Uram malmában való Giorgy Molnártul hat Tallért, mely hat Tallérértt énis adtam két hold földet szallagban, mind az kettő föld együtt vagyon az Tanaj általjárásban…stb. a zálogügylet részletezése.

1618. Koltay János szabályos elfogatólevéllel elfogta nemes Illés Máté szökött jobbágyát Bordách Györgyöt, de mivel azt a főispán helyett valaki másnak adta át – végrehajtható vagyonnal nem rendelkezvén – elfogatását rendelte el a vármegye, ha a 40 forint fejváltságot vissza nem fizeti.
1605-ben Vas vármegye közgyűlése határozatot hozott, aminek értelmében meg kell idézni Koltay Tamást egy jobbágynak az elhurcolása ügyében Salm Magdolna grófnő ellenében.


1586. Söptei Koltay „Espethey” Katalin első férje, Hegyi Török János 1586-ban megölte Káldy Györgyöt, de az azt követő vizsgálat és eljárás alatt ő maga is elhunyt és így a meggyilkolt özvegyének a vérdíjat Katalinnak kellett kifizetnie.

1579. Domján de Kolta Balázs feleségével, Bessenyei Katával együtt Rudolf király 1579. december 15-én kelt adománylevelében – többekkel együtt – megkapta Söpte falu fele részét a beleeső kúriákkal együtt.

1544-ben idősebb Koltay Westher Pál, Erdődy Péter familiárisaként részt vett Körmend elfoglalásában és a Hássághy család javainak az elrablásában

1523-ban Koltai Gyepű Éliás fiai Bálint, Bernát és Ferenc panaszt tettek Szécsi Tamás ellen, mert az birtokaikat elfoglalta . A panasznak meg is lett az eredménye, mert II.Lajos király orvosolta Gyepű Éliás fiainak a sérelmét és visszaadatta birtokaikat.

1492. Koltay Zombath István Szécsi Miklósnak volt a familiárisa, és mint ilyen támadta meg 1492-ben Székely Jánossal együtt a Gersei Pethő család Márványkő nevű várát.

1482-ben Koltay Péter fia Éliás és Miklós , valamint Koltay Miklós fia Bernát embereikkel megtámadták Ládonyi Miklós lipárti, kenézi és mileki birtokait, mellyel Ládonyi Miklósnak száz forintos kárt okoztak.

1465-ben Koltay Zombath György fia István szomszédként és királyi emberként működött közre Kinizsi Pál és felesége karakói birtokba iktatásán.
1465-ben Koltai Tamás fia György, másként Vasaljai György Sitkey Antallal együtt Vas megye alispánja volt, bizonyára Monyorókeréki Ellerbach Bertold familiárisaként. Ugyanis ezekben az években ő volt Vas megye főispánja és a korabeli gyakorlat szerint a főispán mindig valamelyik tekintélyesebb, tanultabb familiárisát nevezte ki alispánnak.

1440. A Kolthai családból származó Mileki András 1440-ben szabad ispánságot (pallosjogot) nyert Erzsébet királynétől. Mileki András 1465 előtt hunyt el, mert ez évben özvegye, Kolthay Dorottya mileki birtokait és a gyöngyösön álló kétkerekű malomrészét a vasvári káptalanra hagyta.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.